U8(’01) bemutató mérkőzés - 2009.02.07  14.00 óra

XII.Csörsz u.,Sportmax csarnok - 40x20m-es kispálya,2x25 perc,3x2-es kapuk,4+1 fő, 50 néző

 

BEMUTATÓ SPORTGÁLA

 

XII.ker.Hegyvidék – Tabáni Spartacus   6-5 (4-2)                                                                                  

G: Kosaras (2), Katona (2), Gregor

 

Neigert (5) – Daradics (5.5), Katona (6.5) – Kosaras (6.5), Gregor (6)

cs: Laczkó (5), Hideg (5), Spiller (5), Bátky (0)

 

Pályaavatás egy kitűnő és új sportlétesítményben. Milyen jó is nekünk, hogy ilyen és ehhez hasonló kulturált csarnokok létesülnek, fejlődik a világ, és ezzel együtt nő az életszínvonal – tágulnak a lehetőségek. Látszólag legalábbis így van. És hogy mire is gondolok ehelyütt?

               Gondoljunk csak bele, illetve aki tud, emlékezzen csak vissza a létesítmény előtti időkre. Már én sem láttam, de annak idején méretes nagy focipálya állt itt, salakborítással. Legendás BLSZ mérkőzések és estig tartó focidélutánok színhelyeként szolgált, megannyi történet és legenda keletkezett, ebben biztos vagyok.                  

               És ami már az én gyerekkoromban is volt itt: dühöngő, a maga puritánságával, aszfaltos borításával, vasrácsokkal a gesztenyéskert szomszédságában. Két külön pálya szabad használattal. Gyerek – szülő focimeccsek résztvevője voltam itt egykoron, mégpedig edzés után. Tehát még egyszer: edzés után foci a szabadban, anélkül, hogy néztük volna az órát.

              Manapság tehát, ha egy többtagú családnak kedve szottyan „labdarúgni” egy jót, akkor hová is megy? Hát ide biztosan nem. Persze ki is bérelhetik. Mert itt már az utóbbi években bérelhető műfüves (egyébként kitűnő minőségben) pálya állott, most pedig egy csoda, egy igazi csarnok. Szóval a sportág alapjait képező szabadidős rész és a szervezett rendezvények nem ugyan azt a célt szolgálják. Szóval ennyit csak a kétségeimről.

 

               A Hegyvidék igen tehetséges korosztálya hívott ki minket, köszöntük és jöttünk. A gyerekek számára az elején kissé furcsa volt a „stadionos” – lelátós elrendezés, tágabb hely, sok néző, no meg a jó hangulatot biztosító lufiütögetők. Kapusunk figyelmét kicsit el is vonta olykor – olykor. Pedig figyelni kell folyamatosan a pályára, ezt Donát Piliscsaba után szerintem megtanulta.

            Boksay Benedek és Lovász Barna betegség miatt nem gálázhatott velünk, sőt a 2000-res csapatnál edző 2001-es születésű – általam már beharangozott – Norbi bemutatkozása is elmaradt. Jani bácsi tőlünk eggyel nagyobb csoportja is ebben az időben játszott.

            Többet támadott az elején a hazai csapat, de túl nagy lehetőségeket nem engedtünk neki. A labdát igazából nem tudtuk megtartani, kontrákkal próbálkoztunk. És nem is eredménytelenül. Katona Csongi egy szerelést követően végigviharzott a pályán és a kapus mellett behelyezte az első gólunkat. Vezetünk, hurrá. Nem telt el túl sok idő, és egyenlített egy távolabbi védhető lövésből az ellenfél, majd hamarosan át is vette a vezetést. Nagyjából kiegyenlített lett a játék, minekünk is többször lehetőségünk volt közelebb kerülni az ellenfél kapujához. Kosaras Andris egyenlítését követően viszont meglódult a hazai csapat és egy közeli, majd egy távoli góllal 4:2-re elhúzott. Ehhez az is kellett azért, hogy 2:2-nél a mi nagy lehetőségünk utáni rossz passzból érjen el találatot az ellen. Szünetben megpróbáltam gyerekeink koncentrációját még jobban a pályára irányítani.

            A második játékrészben az elsőhöz hasonlóan mindenki játéklehetőséget kapott, poszttól-meccshelyzettől, formától függően – többet – vagy még többet. Cserélgetett a Hegyvidékes edzőkollegám is bőszen, neki nagyobb kerete volt, több játékos lépett pályára. A kezdeti helyzetmentesség után ránk jöttek, elhúztak 6:2 –re, de még közel sem volt vége a találkozónak. Rövid idő leforgása alatt, a két Andris és az egyetlen Csongor is ügyesen betalált. Az edzéseken remek technikát bemutató, de az utóbbi mérkőzéseken kissé görcsösen játszó „Gregorabbik” Andris meg is táltosodott és remek dolgokat csinált. Lehetőséget kapott a stoplis – ezáltal alkalmatlan cipőben jelenlevő Bátky Botond is, aki bár nem „rutinosan”, de annál lelkesebben – keményebben dolgozik az utóbbi időben. Talán ha kicsit tovább tart a meccs..

             A Hegyvidék ügyes csapata ellen ügyeskedtünk tehát egy jót és összességében kiegyenlített, sportszerű mérkőzést vívtunk!

 

A tornát követően a Hegyvidékes és a Tabános edzőkből álló vegyes csapat szerepelt egy villámtornán. Egykori NBI-es, sőt volt válogatt játékost is felvonultató csapatban helyet kapott Kiss Zoltán, Tóth János és Grőb Ákos is.

 

Eredmények:

 

Csoportmérkőzések:

 

Hegyvidék-Tabán vegyes – Hegyvidék Önkormányzat     1-1

 

Hegyvidék-Tabán vegyes – XII. kerületi Tanárok             2-1

 

 

Döntő:

 Hegyvidék-Tabán vegyes –  Játékvezetők                           0-2

 

A 6 csapatos tornán így a 2. helyezést értük el. Köszönjük gyerekeink és a hozzájuk tartozó szülők szurkolását az első meccseken!

 

Edző: Grőb Ákos